„Menjünk vissza az időben. Hogyan alakult ki ez a helyzet? A második világháború előtt Európa képes volt a saját sorsát meghatározni. Sajnos a két világháború között Európa népei egymás ellen használták fel hatalmukat. Ezzel talán egy királyt gyengítettek meg. Az eredmény egy európai civilizáción belüli polgárháború volt. A dolog vége az lett, hogy Európa nyugati részét az amerikaiak, a maradék felét pedig a szovjetek szállták meg. Először vesztettük el az önrendelkezési képességünket” – emlékeztetett Orbán Viktor.
Fontos, tette hozzá, hogy a két megszállás mérlege nem azonos. A szovjet megszállásnak nem volt pozitív oldala. Kelet-Európa elszegényedett. A kontinens nyugati fele „azonban az amerikai dominancia miatt sokáig megúszta a dolgot. Először is ott volt a Marshall-segély intézménye. (…) Ez kétségtelenül az amerikaiak érdeme”.
Ebben az időben azonban Európa vezető politikusai szellemi kihívással szembesültek Orbán Viktor szerint. Mint mondta, meg kellett határozniuk Európa helyét ebben az új világban. Az intellektuális kihívás az volt, hogyan maradhat Európa Európa. A kérdés az volt, hogy ez lehetséges-e.
„Én személy szerint nagyra becsülöm az akkori vezető európai politikusokat, mert ők nem rettentek meg a kihívástól, és megoldották. Képesek voltak arra, hogy kitalálják a módját az európai minőség megőrzésének” – mondta.
„Világos volt, hogy az USA arra várt, hogy Európa demokratikus legyen és átvegye a gazdasági-kapitalista működési és szervezési módot. Viszont az akkori vezető politikusok számára világos volt, hogy az amerikai modell egyszerű másolása katasztrófához vezetne Európában, mert az angolszász gazdasági és politikai minták itt nem otthonosak. Nem gyökereztek meg. Ezért mind a kapitalizmus, mind a demokrácia szempontjából az új berendezkedés, ami sikeressé tette Nyugat-Európát, a kereszténydemokrácia lett” – hívta fel a figyelmet.
A kereszténydemokrácia, folytatta, választ adott arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az USA cowboyszerű kapitalizmusával és liberalizmusával szemben egy a közjót szem előtt tartó szabad és demokratikus Európát felépíteni. Így szellemi értelemben Nyugat-Európa, ami akkor Európa volt, meg tudott maradni önálló tényezőnek.
Kiemelte: az akkori vezető európai politikusok pontosan tudták, hogy mi a különbség köztük és az amerikaiak között. „És, ha tudtak ezekről a különbségekről, akkor abban a helyzetben is voltak, hogy európai érdekeket fogalmazzanak meg, és kiálljanak azokért, akár egy amerikai hegemónián belül is. Ezért vált szét Kelet- és Nyugat-Európa történelme. Keleten erőszakos mintát vettek fel. A szovjetek ellenőriztek mindent.” De fokozatosan „az amerikaiak is kiterjesztették pozícióikat Európában. Ott voltak a döntéshozó központokban, a lobbiklubokban és a kulturális szektorban. Ahogy ma mondják, ez a soft power volt, szemben a brutális szovjet hard powerrel”.
„A Nyugat 1990-ben megnyerte a hidegháborút a Szovjetunióval szemben. Felszabadultunk. És a szovjet hatalmi struktúrák egyszerűen eltűntek Európából, beleértve Kelet-Európát is. Az izgalmas kérdés az, hogy vajon probléma-e, hogy az amerikaiak 1990 után is itt maradtak?” – fogalmazott a miniszterelnök.
Azzal folytatta: „Keresztény Nyugat-Európa és keresztény USA. 1990-ben még mindig ez volt a helyzet. Mára ez a konstelláció megváltozott. Ez a nagy különbség 1990 és napjaink között.”
Szerinte a keresztény gondolat helyére benyomult a progresszív-liberális indoktrináció. Előbb az USA-ban, majd onnan exportálva Európában is. „Ha körülnézünk, minden fontos pozícióban konzervatívliberálisok vannak. Ez azt jelenti, hogy… átvették a kontinens vezetését.”
Az amerikaiak, mondta a kormányfő, teljes erővel terjesztik ezeket a progresszív-liberális elveket egész Európában. Így szerinte a nagy kérdés az, hogy ilyen körülmények között hogyan lehetséges, hogy Európa visszaszerezze a függetlenségét? A stratégiai szuverenitást, ahogy a franciák nevezik.
Orbán Viktor kijelentette: probléma, hogy az amerikaiaknak ilyen erős pozíciójuk van Európában. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Európa sorsa Amerikához van láncolva. Ez azt jelenti, hogy ha ők pozíciókat vesztenek, akkor mi is szenvedni fogunk. És ez a fő tendencia a mai világban: az amerikaiak pozíciókat vesztenek, és vele Európa is veszít.
Hangsúlyozta: az USA erős abban, hogy egyetemes értékekként tüntesse fel azt, ami valójában amerikai érték.
„1990 után az Egyesült Államok nemcsak Európát, hanem az egész világot gyarmatosította. Megpróbálta exportálni a konzervatív liberális értékeket. Ennek mindannyian tanúi voltunk. De az egész visszafelé sült el. Egyrészt sok háborút okozott a világ különböző részein. Másrészt a világ nem nyugati része ellenségesen kezdett tekinteni az USA-ra. Közben Kína megerősödött, és mára a Nyugat által elrettentett és perifériára szorított országok képviselője lett” – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ más részei fontosabbak az USA számára, mint Európa. „És ez komoly kérdéseket vet fel.”
„De Brüsszelben nincsenek válaszok. A kérdést sem is értik. Hogy csak egy példát mondjak, hogy konkrétabbá tegyem, amit mondok. Háború van Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az, hogy mi lesz, ha az USA új irányt vesz? Mi európaiak itt maradunk egy hatalmas geopolitikai konfliktus közepén. És nekünk kell vállalnunk a rendezés minden pénzügyi terhét” – vetítette előre a kormányfő.
Kijelentette azt is, hogy Európa fokozatosan elszegényedik. Ez pedig annak a következménye, hogy Európa a saját érdekeinek védelme helyett az USA-hoz láncolta magát.
Ennek kapcsán kitért az Európai Unió szerkezeti és intézményes válságára, amit nem fog megoldani, csak súlyosbítani, ha további jogköröket vonnak el a tagállamoktól, és még központosítottabbá teszik.
Hangsúlyozta: Brüsszelben nincsenek nagy formátumú politikusok, csak bürokraták és „ha ez nem lenne elég, az is probléma, hogy a közigazgatási intézményekben, intellektuális értelemben, az USA-ból rögtönzött progresszív-liberális hegemónia van”.
Orbán Viktor úgy látta, Magyarországnak sajátos felelőssége van ebben a helyzetben. „Először is, nálunk nincs liberális hegemónia. Ezt már 2010-ben megtörtük. Pluralizmus van, de hegemónia nincs. Nincsenek zavargások az utcákon, nincs migráció.” Így a kormánynak volt ideje Európa problémáin is gondolkoznia. Ennek az eredménye egy másfajta modell, ami eltér a brüsszeli Európa-modelltől.
Ennek egyik alapja a munkaalapú társadalom, amely biztosítja a jólétet a polgárai számára, de a jólétnek a munkából kell következnie, nem valamiféle állami támogatásból. A másik, hogy a családokat kell támogatni, nem a migrációt és a genderőrületet.
„Magyarországon családpolitikai fordulatot értünk el, de demográfiai fordulatot még nem. Ez a jövő nagy kérdése, hogy ehhez minden erőnket össze tudjuk-e szedni. Mindazonáltal a GDP-t tekintve egész Európában mi költjük a legtöbb pénzt családpolitikára – jegyezte meg. Hozzátéve: – banális, szinte már primitív dolog, hogy az Alaptörvénybe bele kellett írni: az apa férfi, az anya nő. De mentségünkre szóljon, nem mi vagyunk ilyen primitívek, hanem a világ” – mondta, arra utalva, hogy a progresszió jegyében minden megkérdőjelezhető, és az értékeinket csak úgy tudjuk védeni, ha ennyire konkrétan fejezzük ki magunkat.
„A modell másik része pedig az, hogy gazdasági értelemben nem akarunk ismét falat Kelet és Nyugat között. Ehelyett van egy olyan gazdasági stratégiánk, amely lehetővé teszi, hogy a legjobb keleti és nyugati cégek Magyarországon adjanak randevút. Vannak ipari parkjaink, ahol hatalmas német és kínai beruházások vannak együtt. És vannak közös termékeik” – mondta Orbán Viktor, szembeállítva a magyar példát azzal a nyugati elképzeléssel, amely lényegében bezárkózást hirdet.
Nálunk, ismételte meg a kormányfő, nincs progresszív-liberális hegemónia. „Nekünk pluralizmusunk van. Az európai vitán belül szuverenisták vagyunk. Ezt hívjuk mi magyar Európa-modellnek. És a jó hír az, hogy ez működik” – fogalmazott.
Hozzátette: „Bár ’22-ben a világgazdaság a feje tetejére állt, Magyarországon beruházási rekord volt, emellett rekord foglalkoztatottság és rekord export. És ’23-ban hamarosan újabb foglalkoztatási, beruházási és exportrekord lesz. Gondoljanak arra, hogy Magyarország a világ 96. helyezettje a népesség számát tekintve. De az export volumenét tekintve a 31. helyen állunk.”
„Mindez úgy történik, hogy az EU politikai pénzügyi szankciókat szabott ki ránk. Az Európai Unió jogszerűtlenül megtagadja Magyarországtól azokat a forrásokat, amelyek nekünk járnak” – szögezte le Orbán Viktor, s hangsúlyozta: ez is a magyar modell kiválóságának bizonyítéka.
„Mit kellene tehát Európának ebben a helyzetben tennie? Szükségünk van egy forgatókönyvre. Fel kell készülnünk arra, ha az USA paktumot köt vagy kivonul Európából. Komolyan kell vennünk a katonai-gazdasági és fegyverkezési garanciák megteremtését. Rehabilitálnunk kell a politikai vezetést. A posztmodern őrületet el kell felejtenünk, száműznünk kell a politikából” – jelentette ki a miniszterelnök.
Végezetül azt mondta: „Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske!”
Erős Európa, erős nemzetek
„Az Európai Uniónak olyan intézménnyé kell válnia, ami erősebbé teszi a tagállamokat, összeköti őket egy biztonságosabb és virágzóbb jövő érdekében, de jelenleg nem ebbe az irányba halad, és ezzel a saját súlya is csökken a világban” – derült ki Bóka János szavaiból. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Weltwoche kérdésére hangsúlyozta: Orbán Viktort az különbözteti meg sok más kormányfőtől, hogy ő a hazáját képviseli az EU-ban, és nem az EU-t Magyarországon. Hangsúlyozta: az uniónak meg kell erősödnie, ez viszont csak akkor lehetséges, ha a tagállamai erősek.
Ellenezzük az energiaszektort érintő szankciókat, mivel a gazdaságnak szüksége van az energiára, ráadásul az uniós szankciók nem működnek megfelelően. Csak annyit értek el, hogy Oroszország Kelet felé fordult, tehát a Nyugat lábon lőtte magát. Erről beszélt a Weltwoche kérdésére Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arra a felvetésre, hogy szerte Európában arról megy a vita, hogy semmilyen autokrata állammal nem lenne szabad kereskedni, a tárcavezető leszögezte: ebben a kérdésben racionalistának kell lenni, a gazdaságot és a politikát nem szabad ilyen szinten összekeverni. Számunkra – tette hozzá – Magyarország az első, és a kormány azt nézi, mi szolgálja a prosperitást. A párbeszéd, a kereskedés igen.
A konzervativizmus nem egy ideológia, hangsúlyozta Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója jelezte: a konzervatív és nemzeti erők együttműködése éppen ezért a nemzetközi térben nem könnyű, hiszen a liberálisokkal ellentétben ezt a közösséget valódi sokféleség jellemzi. A magyar kormány ugyanakkor próbálja megtalálni a közös témákat, például az illegális migráció ilyen lehet, erről a világ minden táján hasonlóan gondolkoznak a nemzeti erők. Együtt tudunk gondolkozni azon is, hogyan lehet egy globalizált világban a nemzeti érdekeket a leghatékonyabban képviselni – tette hozzá.
Szuverenista külpolitika
Szuverenista külpolitikát folytatunk, mert a külpolitikának a nemzeti érdeket kell szolgálnia – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: sokat szenvedtünk attól, hogy mások jobban akarták tudni nálunk, mi a jó a magyaroknak. Szerinte a bajok egyik forrása az, hogy a kölcsönös tisztelet eltűnt a nemzetközi közbeszédből. Mi azt mondjuk, hagyjuk meg például a svájciaknak, hogy eldöntsék, mi a jó nekik, és elvárjuk, hogy mások is hagyják meg ugyanezt a szabadságot nekünk.
A háborúról szólva elmondta: Magyarország a béke pártján áll, mert minél tovább tartanak a harcok, annál több a szenvedés. A kormány úgy gondolja, a konfliktusokat nem lehet megoldani tárgyalás nélkül, és nem lehet tárgyalni úgy, hogy a kommunikációs csatornákat lezárjuk.
Jelezte, az ukrajnai háborúban kárpátaljai magyarok halnak meg, ezért minket közvetlenül érint mindaz, ami a szomszédunkban történik. Mások, akik távolabb vannak, talán azt hiszik, hogy ez olyan, mint egy számítógépes játék, amit a csatatéren kell eldönteni. Számunka viszont ez a véres valóság, ezért békét akarunk.
Ha nem csak az euroatlanti világot nézzük, azt látjuk, hogy a világ nagy része békét akar, mert az egész világ szenved ettől a háborútól. Azt reméljük, hogy a globális közösség hangosabb lesz – hangosabb annál az euroatlanti közösségnél, amely mindenáron folytatni akarja a harcot. Hozzátette: a kormány nagyon bízik abban, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, mert ő is békét akar, és az elnöksége idején bizonyította, hogy képes a béketeremtésre és a béke fenntartására is.
